BÍZD RÁNK! A talpad alól, ha kilökik a járdát, -szaltó mortále!- s a szaxofont a kukába bedobják, csodát vár a telt ház, de rossz a kotta, a pálcád eltörött, a zenekar kiröhög. Mikor a nagy szöveg nem kell, a fejed hogy emeld fel. S itt a hír, amit nem is vársz, s mint egy villanyszámla, megráz, és eldobod a fegyvert, -legyen béke!- s egy jó barátot eltalálsz. Csak rúgkapálsz és csak gyorsul, gyorsul a zuhanás... Lesz egy pár jó csatánk, ha a Sors rád szállt. Mutass rá, bárki bánt, s csak bízd ránk! S jönnek majd a katonák, a verhetetlen harmóniák, a páncél zongorák. A zene felszáll, a káosz kapitulál, és ilyen a dal, olyan a dal, s a Richter-skála a kottánk. Lesz egy pár jó csatánk, ha a Sors rád szállt. Mutass rá, bárki bánt, s csak bízd ránk!