A DAL A MIÉNK


Lehet másé az érdem,
lehet másé a pénz.
S ami a koszorút fonja,
lehet másé a kéz.
Lehet a dicsőség is másé,
és ami ontja a fényt.
De ha visszhangzik bennünk,
a dal a miénk.

Lehet másé a vétkem,
és másé a múlt.
Lehet másé a csillag,
ha a fénye kigyúlt.
Lehet másé a mennybolt,
s amin fekszünk, a rét.
De ha visszhangzik bennünk,
a dal a miénk.

Ha mondanám, de nem tudom jól,
akkor helyetem szól
egy szólam a régi napok dalaiból.

Lehet másé a harc is,
lehet másé a rend.
Lehet másé a dallam,
lehet másé a csend.
Lehet a gondolat is másé,
másé a kezdet és a vég.
De ha visszhangzik bennünk,
a dal a miénk.

Lehet másé az érdem,
lehet másé a pénz.
S ami a koszorút fonja,
lehet másé a kéz.
Lehet a dicsőség is másé,
és ami ontja a fényt.
De ha visszhangzik bennünk,
a dal a miénk.