Éjszakai vonatozás

Pirosra vált a fény, a földön nincs tovább.
Piros a kar, ami  fölfelé vált.
Mégis megrántom, s nem haragszom Rád.
A magasabb lécet én viszem át.

Nagyon jó ez a repülés,
Ez a távoli ragyogás.
Nagyot bámul a vasutas.
Felszállás, éjszakai vonatozás!

Ezeregy tonna húz a háztetők fölé.
A fekete égbe a fény beletép.
Gyöngysor csörömpöl a csillagok közé.
Ahol sínpárt nem köt elé.

Nagyon szép ez a ragyogás,
Nagyon jó ez a repülés.
Nem is hallik az ugatás,
Felszállás, éjszakai vonatozás!

Derengő fényben messze ment,
Egy félénk ember békét int felénk.
Repülni sajnos nem jöhet,
Áttetsző üveg teste gyenge még.

Nagyon szép ez a repülés,
Ez a távoli ragyogás.
Nagyot sóhajt a vasutas.
Elszállás, éjszakai vonatozás!

A szívem csóvát húz, a lelkem szétszakad,
magam is könnyen szétzuhannék.
A madarak meglátnak és rámbólintanak,
A radarok néznek, s nem értik, miért.

Nagyon jó ez a repülés,
Nem is látszik a vasutas.
Nem is hallik a fütyülés.
Felszállás, éjszakai vonatozás!