Embertelen dal

Volt egy faltól-falig ház.
Ó ez embertelen gáz.
És volt egy huszonéves láz,
Ó, ez embertelen gáz.
És besurrantunk az üres házba,
Hogy szeressük egymást minden délután.
Ó, ez embertelen gáz.
És szeretőt, inget, hitet cseréltünk
a törvénytelen éjszakák után.
Ó, ez embertelen gáz.

De jött egy zubbonyszínű gép.
Ó, ez embertelen szép.
És jött sok féktelen kerék.
Ó, ez embertelen szép.
Én fogcsikorogva forogtam köztük,
és fogadkoztam, hogy nem esek, nem esek szét.
Ó, ez embertelen szép.
És megcsiszoltak és dörzsölt lettem,
és simára kopva nem pörgök be rég.
Ó, ez embertelen szép.

Mert van, ami, annyira esztelen,
hogy csakis meztelen jó.
Van, ami annyira esztelen,
hogy csakis meztelen jó.
Meztelen jóóó!

És jött a garázsigazgató.
Ó, ez embertelen jó.
És jött sok defektfoltozó
Ó, ez embertelen jó.
A kerékkötőt azt kerékbetörték,
Vagy kereket oldott jó időben még.
Ó, ez embertelen szép.
Vagy kereken kimondta kertelés nélkül
a kevés az neki mindenből elég.
Ó ez embertelen szép.

Embertelen szép, embertelen jó,
embertelen jó, csak embernek való.
Embertelen szép, embertelen jó,
embertelen jó, csak embernek való.

Nincs e dalban semmi baj.
Ez egy embertelen dal.
És nincs se tőr, se rák se fal.
Ez egy embertelen dal.
És nem akar senkinek semmi rosszat,
mert sima és sehol senkit nem zavar.
Ez egy embertelen dal.
Csak virág virít a vidám réten,
s a világon minden vétket eltakar.
Ez egy embertelen dal.

Mert van, ami, annyira esztelen,
hogy csakis meztelen jó.
Van, ami annyira esztelen,
hogy csakis meztelen jó.
Meztelen jóóó!

Embertelen szép, embertelen jó,
embertelen jó, csak embernek való.
Embertelen szép, embertelen jó,
embertelen jó, csak embernek való.