Érints meg


Fordítsd felém a lépted,
egyszer el kell érned,
Láss át falakon, téglán,
az idő szíve dobol már,
hív hozzám.

Mért félsz, érints meg engem,
mért vársz, érints meg engem,
mért élsz, érints meg engem,
és szeress, ahogy neked is jó.

Ránk zuhannak a percek,
és napokká lesznek,
elnémulnak a szájak,
mert ilyet eddig még filmen
sem láttak.

Mért félsz, érints meg engem,
mért vársz, érints meg engem,
mért élsz, érints meg engem,
és szeress, ahogy neked is jó.

És ha ajtókban állok,
a cipőm mellett járok,
fáradt árnyék a társam,
csak szólj és szavad megráz,
mint az áram.

Mért félsz, érints meg engem,
mért vársz, érints meg engem,
mért élsz, érints meg engem,
és szeress, ahogy neked is jó.