MIÉNK EZ A CIRKUSZ


Lehetsz fent és lehetsz lent,
fentről lent van baj és lentről pedig fent.
Az óriás vállán törpe áll és büszkén trombitál:
"de nagyra nőttem már!"
Tudod jól, számíthatsz rám,
nálam mindig van egy újabb mutatvány.
S ha ketrec nélkül morgok kicsit, ne izgasd magad,
tudod, itt senki nem harap.

Míg a törpe ordibál,
míg az óriás félreáll,
míg az őrült körbejár,
miénk ez a cirkusz, mindenkire szerep vár.

Szól a fej: "Hajtani kell!"
De a jó bringákra mások szálltak fel.
És én a görkorcsolyás álmok mögött gyalog maradtam,
de nincs egy rossz szavam.
Állj mögém, szurkolj nekem,
és ha együtt nyerünk, hajolj meg velem.
A páholyból majd éljenzés és virág száll feléd,
s nekem ez épp elég.

Míg a törpe ordibál,
mert az óriás vállán áll,
míg az óriás félreáll, 
mert a törpe ordibál,
míg az őrült körbejár,
miénk ez a cirkusz, itt mindenkire szerep vár.

Ha én vagyok én és te vagy te,
ki a bohóc, én vagy te?
Ha én vagyok én és te vagy te,
ki megy ki és ki jön be?
Ha én vagyok én és te vagy te,
ki megy fel és ki jön le?
Ha én vagyok én és te vagy te,
ki a bohóc? 
Én meg te.

Míg a törpe ordibál,
mert az óriás vállán áll,
míg az óriás félreáll, 
mert a törpe ordibál,
míg az őrült körbejár,
miénk ez a cirkusz, itt mindenkire szerep vár.

Kússzunk fel, a lépcső vár.
Kár, hogy néhány csúszda megfordítva áll,
és lenn a háló kissé elszakadt, de így izgalmasabb,
s van aki nézi csak.
Tudnod kell, fontos szabály:
ha a legkisebb a legtetőre áll,
ő mindenkinél ügyesebb, és fentről mindent lát,
figyeld az ő szavát.