Mi lesz velem? Lehettem volna valaki más, de más az valaki más lett. Hát a szerencsét keserű cseppekben diktálta belém a gonosz élet. Mert egy furcsa tanár nem engedte meg, hogy igazi művész legyek. S bár a keserű lassan édes lett, most valamit mégis kérdezek: Héé, mondd mi lesz velem, ha halkabban szól a rock'n'roll? Héé, mondd mi lesz velem, ha elfáradtál a dalomtól? A kalapács lassan a két kezemből az olajos földre hullt, mikor előszőr hallottam igazán szólni az ezüstös hat húrt. És már semmi más nem érdekel, csak a zene, a zene, a zene. És most azt játszom amit én akarok, de kalapálni már rég nem tudok. Hát, héé, mondd mi lesz velem, ha kihullott a gitár a kezemből? Hééé, mondd mi lesz velem, ha elfáradtál a zenémtől? Én éltem úgy, ahogy Te is éltél, mikor gyerekek voltunk még. S aztán oldalba vágtak: "Ideje már, hogy komolyabb ember légy!" Hát megráztam magam és játszani kezdtem, hogy ne legyen velem gond. De azóta is csak gondolkodom, csak azon, csak azon, csak azon, hogy: Hééé, mondd mi lesz velem, ha kihullott a gitár a kezemből? Héé, mondd mi lesz velem, ha elfáradtál a zenémtől? Hééé, mondd mi lesz velem, ha kihullott a gitár a kezemből? Héé, mondd mi lesz velem, ha elfáradtál a zenémtől? Héé, mondd mi lesz velem, ha halkabban szól a rock'n'roll? Héé, mondd mi lesz velem, ha elfáradtál a dalomtól? Hééé, mondd mi lesz velem, ha kihullott a gitár a kezemből? Héé, mondd mi lesz velem, ha elfáradtál a zenémtől? Héé, mondd mi lesz velem, ha halkabban szól a rock'n'roll? Héé, mondd mi lesz velem, ha nem kapsz semmit a dalomtól?