ZENEVONAT


Nekem jó, s annak sem árt, akin átmegy.
Nekem kell, s hozza a hangjaimat.
Nem is baj, ha mindenem, mindenem rámegy,
ha jár a zenevonat,
oh, a zenevonat.

Mikor áll, füstízű könnyeket hulatt.
Mikor megy, lelkesen hajtom és hajt.
Mikor száll, rózsaszín gőzöket fújtat,
de jár a zenevonat,
oh, a zenevonat.

Aki szép, aki jó, aki bölcs, aki nem,
aki fél, aki hős, aki sír, aki nem,
ak áll, aki fut, aki száll, aki nem,
mind, mind, felszállhat velem.

Megyünk majd, elhagyott s felszedett pályán.
Megyünk majd, s kergetünk csillagokat.
Megyünk majd, romhegyek, tengerek hátán,
jár a zenevonat,
oh, a zenevonat.

Aki lány, aki szűz, aki vén, aki nem,
aki küzd, aki győz, aki tűr, aki nem,
aki tesz, aki nyer, aki veszt, aki nem,
ak ad, aki kér, aki kap, aki nem,
aki húz, aki tol, aki von, aki nem,
aki szív, aki fúj, aki nyel, aki nem,
aki oszt, aki szid, aki ért, aki nem
Szálljon fel velem!

Nem zavar semmilyen hullám,
nem zavar, meddig is tart,
megyünk majd, mondanám merre, ha tudnám,
de ez csak zenevonat,
oh, a zenevonat.